2026. március 2-án került sor az MTA Székházának Dísztermében Szoliva Gábriel OFM: Breviarium notatum Strigoniense saeculi XIII – Pars sanctoralis című kötetének nagyszabású – filmvetítéssel, tudományos előadásokkal és hangversennyel egybekötött – bemutatójára. A különleges helyszín, a bemutató mintegy háromórás időtartama, a gazdag program és a neves előadók személye is előrevetítette, hogy az esemény egy, a bölcsészettudományokon belül kisebb terület, a magyar zenetudomány, ezen belül a gregoriánkutatás kiemelkedő örömünnepe lesz.
2019 januárjában Szoliva Gábriel olyan jelentőségű felfedezést tett a zágrábi Érseki Könyvtár régikönyves raktárában, amely napjaink művelődéstörténeti kutatásában példátlan: a zágrábi gyűjtemény 258 könyvborító kódextöredékében a középkori magyar kódexkultúra egyik legértékesebb, 13. századi darabját azonosította. A kódex első kötete egy ideje ismert: a prágai Strahov premontrei kolostorában őrzött kottás breviárium (Breviarium notatum Strigoninse, röviden BNS) esztergomi hangjelzésére (és ebből feltételezhető magyarországi eredetére) František Pokorný brünni zenetörténész hívta fel a magyar kutatók figyelmét 1983 elején. Szoliva Gábrielnek köszönhetően most már az elveszettnek hitt második kötet is megvan. A szentek zsolozsmáit tartalmazó rész a 14. század elején kerülhetett Zábrábba, majd a 17. század végén, Mikulić püspök idején, az önálló székesegyházi könyvtárhelység kialakítása során metélték darabokra az akkorra elavult tartalmú könyvet, hogy másodlagosan könyvkötészeti célból használják fel erős pergamen leveleit. A BNS második kötete így élte túl a történelem viharait.
A világraszóló lelet tudományos feldolgozása a felfedező érdeme. Szoliva Gábriel közel hat éven át vizsgálta és rendezte a lenyűgöző „kirakós” darabjait. Szívós munkával rekonstruálta az egykori anyakódexet, új módszerekkel, részletgazdagon tárta fel a magyar szentek zsolozsmáit is páratlanul dokumentáló pars sanctoralis liturgikus-zenei anyagát. Igazi szenzáció, hogy a lelet tartalmazza a legelső magyar eredetű zeneműveket: András és Benedek zoborhegyi bencés remeték zsolozsmaénekeinek ráadásul a BNS a legelső kottás lejegyzése. A töredékek hasonmáskiadását és a bevezető tanulmányt magában foglaló kötet komplexitása miatt is mérföldkő a művelődéstörténeti kutatásban – ezt a bemutató tudományos ülésszakának előadói egyöntetűen hangsúlyozták. A felfedezés és feldolgozás nagyszerűségét méltatta Czagány Zsuzsa, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának vezetője, aki a magyarországi gregoriánkutatás, ezen belül a zenei fragmentológia több évtizedes történetébe illesztette – annak egyik csúcsteljesítményeként értelmezte – Szoliva Gábriel munkáját. Madas Edit irodalomtörténész, az MTA rendes tagja a kutatás kodikológiai eredményeit emelte ki, és ismertette a kódexrekonstrukció során alkalmazott új módszereket. Földváry Miklós István, az ELTE Vallástudomány és Hebraisztika Tanszékének vezetője is a délután során búvópatakként felbukkanó rekonstrukció-gondolatot állította középpontba. Rámutatott, hogy középkori zsolozsmaforrásaink – köztük a BNS mint mintaadó könyv – ma is útjelzőként szolgálhat a templomi gyakorlatban, lehetőséget kínál az esztergomi liturgia „újraalkotására”. Utolsó előadóként maga a szerző, Szoliva Gábriel vette sorra a leletegyüttes legértékesebb töredékeit, és szólt a kutatás jövőjéről, hiszen ma is él a remény, hogy a kódexből újabb töredékek kerülnek elő. E reményt táplálja a legújabb felfedezés: a kézirat lezárása után, 2025 nyarán bukkant felszínre még egy töredék Szlavonbródban. Ez a nyomtatott kötetbe nem kerülhetett be, de a kiadás weboldalán szerepel (lásd https://bns.zti.hu). A bemutató végén a legkülönlegesebb énektételek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Schola Academica kórusának előadásában szólaltak meg Merczel György és Mizsei Zoltán vezényletével. A bevezetővel kísért fakszimile-kiadás és ez az ünnep nem jöhetett volna létre a Magyar Tudományos Akadémia támogatása nélkül: az Akadémia nevében mondott köszöntőt és az előadásokat bevezette Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató.
Gilányi Gabriella
