Jakub Kubieniec előadása az EMCE online fórumán

Visegrádi Early Music in Central Europe (EMCE) csoportunk szervezésében a krakkói Jagelló Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, Jakub Kubieniec tartott nagyszerű előadást december 5-én a virtuális térben. Kubieniec azt a kérdést járta körül, hogy az ezredforduló körül megalakult közép-európai egyházmegyék liturgikus és liturgikus-zenei  arculatát milyen külföldi előzmények, minták határozták meg. Vajon a liturgikus szövegekben és dallamokban, a gregorián énekkészlet egyes műfajaiban vagy tételcsoportjaiban fölsejlő hatások egy irányba mutatnak, vagy éppenséggel többfelé, zavarba ejtően színes képet rajzolva a 11-12. század kultúrhistóriai orientációiról? Természetesen az utóbbiról van szó, a példának alapul vett Krakkó esetében is, hiszen, ahogy azt Kubieniec meggyőzően és forrásokkal alátámasztva szemléltette, a korai krakkói homiliáriumok mögött bajor mintapéldányok állhattak, az offícium kiválasztott részeiben inkább a német nyelvterület keleti, észak-keleti térsége (Magdeburg, Meissen) hatása tűnik meghatározónak, s megint más mintákat sejthetünk a valamivel később formálódó szekvenciakészlet krakkói összeállításának és dallamátvételeinek hátterében. Bár az eredetkérdést számos ország számos kutatója feszegette a múltban, időről-időre érdemes mégis újra föltenni, bízva abban, hogy az állandóan változó-gyarapodó forráskörnyezetben és az ennek hatására egyre jobban kirajzolódó kora középkori kapcsolati hálót fölfejtve a válaszok egyre pontosabbak és árnyaltabbak lesznek.

Czagány Zsuzsa