Műhelykonferencia Fribourgban
A svájci Fribourgi Egyetem (Université de Fribourg / Universität Freiburg) Bölcsészettudományi Tanszékének Középkori Intézete két szempontból is előkelő helyet foglal el a medievisztikai s azon belül a középkori zenetörténeti kutatások digitális világában. 2005-ben a tanszék időközben visszavonult professzora Christoph Flüeler kezdeményezésére itt indult útjára az e-codices, a svájci gyűjtemények középkori kéziratainak, köztük liturgikus kottás kódexeinek online, szabadon hozzáférhető virtuális könyvtára, 2019-ben pedig, ugyancsak Flüelernek köszönhetően, a Fragmentarium digitális laboratóriuma, amely hasonló módon teszi elérhetővé a középkor kéziratainak töredékesen fennmaradt emlékeit. A mindkét platform által közvetített forrásanyag mára megkerülhetetlen a medievisztikában érdekelt tudományterületek kutatói számára. Az interaktivitás és interoperabilitás jegyében a Fragmentarium időről-időre kurzusokat, műhelykonferenciákat, valós és online tanácskozásokat szervez, hogy a kutatók-kutatócsoportok minél szélesebb körét megmozgatva gyűjtse össze és jelenítse meg internetes felületén a világ legkülönbözőbb pontjain felbukkanó fragmentumok digitális másolatait és meghatározott rendszerbe foglalt leírásait. Az oldalon így egyformán elérhetők a párizsi Bibliothèque Nationale de France gyűjteményi egységeinek kódextöredékei, vagy a trieri Stadtbibliothek nevezetes Bohn-kollekciójának darabjai, de az is megtalálja a számítását, aki éppenséggel ausztráliai vagy új-zélandi könyvtárak kéziratos töredékanyagában kíván tájékozódni. Sőt, a feldolgozott anyagok közt – Hende Fanni jóvoltából – megtaláljuk az MTA Könyvtár és Információs Központban őrzött 35 töredék deskripcióját, vagy a Román Akadémia kolozsvári könyvtára töredékeinek Adrian Papahagitól származó leírásait. A Fragmentariumon ma 25 ország 200 gyűjteményének 8000-nél is több töredéke tanulmányozható.
A Fragmentarium legbelső „műveleti” központjában, a Fribourgi Egyetem Középkori Intézetében került sor 2026. július 1. és 3. között a Scraps of the Sacred elnevezésű műhelykonferenciára. Az esemény házigazdája a Fragmentarium mostani vezetője, William Duba volt, társszervezője pedig a kanadai Dalhousie Egyetemen működő Digital Analysis of Chant Transmission nemzetközi gyűjtőprojekt (DACT, vezetői Jennifer Bain és Debra Lacoste), amely számos, a középkori liturgikus egyszólamúsággal foglalkozó, többek között közép-európai kezdeményezést fog össze. Ennek megfelelően a konferencia a zenei töredékeket, azaz a középkor latin nyelvű liturgikus kottás kódexeinek fragmentumait állította a figyelem középpontjába. Az eseményen 26 fragmentológus kutató vett részt aktívan, túlnyomórészt zenetörténészek, köztük neves szakemberek, pályakezdők és diákok egyaránt. A három nap alatt igazi műhely épült föl: az első délután keynote-előadásait követően a munka a Bibliothèque des Cordeliers-ben folytatódott, ahol mindenki kedvére válogathatott az előre kikészített 12–16. századi kódexek és töredékek között. Egy-egy forrás körül spontán beszélgetőcsoportok alakultak, szakmai diskurzusokat folytatva a fribourgi ferences konvent 13–14. századi antifonáléinak és graduáléinak kottaírásáról, tartalmi vonásairól, dallamvariánsairól, késő középkori lokális szkriptóriumok paleográfiai jellegzetességeiről és minden egyéb, a különböző tudományterületek képviselőinek szerencsés pillanatnyi együttállásában megfogalmazott kérdésről. A konstruktív vita a konferencia minden további szakaszára jellemző volt: paleográfusok ütköztették véleményüket zenetörténészekkel, kodikológusok és művészettörténészek „csaptak össze” töredékek fölött, amelyek ilyen vagy olyan tulajdonságai más-más irányba mutattak. Bár az ellentmondásokat olykor nem volt könnyű föloldani, megint bebizonyosodott, mennyire fontos és célravezető, hogy az ember kilépjen a saját tudományága által keretezett valóságból, s belekóstoljon a párhuzamos diszciplínák valóságaiba, tapasztalatába, eszköztárába, gondolkodásába.
A konferencia második napján először öt-hétperces villámelőadások hangzottak el gyors egymásutánban, amelyekhez az akár hosszabb szövegeket, prezentációkat már előre el kellett küldeni a szervezőknek, hogy mindenki föl tudjon készülni a diszkussziókra. Ebben a folyamban hangzott el a két magyarországi kutató, Hende Fanni (HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport) és Czagány Zsuzsa (ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport) előadása is. E „darálós” szakaszt követték a választható műhelyfoglalkozások: Erik Kwakkel paleográfia-, Laura Albiero liturgia-, Eva Veselovská zenei notáció-, Christine Jakobi-Mirwald és Marina Bernasconi-Reusser kódexfestészet-szemináriuma. A leginkább inspiráló, valóban közös brainstormolásra az utolsó napon nyílt lehetőség: a résztvevők – William Duba és Anna de Bakker vezetésével – a Fragmentariumhoz frissen érkezett, még nem azonosított kottás kódextöredékekkel dolgozhattak, ki-ki a saját tudásával és tapasztalatával járulva hozzá a legkülönbözőbb korú és származású fragmentumok minél komplexebb meghatározásához.
Czagány Zsuzsa
A konferencia honlapja és programja itt elérhető:
https://sites.google.com/view/scraps-of-the-sacred/home?authuser=0
