2026. július 6–10. között a Varsói Egyetem adott otthont az immár 54. alkalommal megrendezett Medieval and Renaissance Music (röviden: MedRen) konferenciának, amely a középkori és reneszánsz zene kutatóinak legjelentősebb nemzetközi éves találkozója. A rendezvény csaknem 250 résztvevője több mint húsz országból érkezett; Magyarországról a Zenetudományi Intézet négy kutatója vett részt a konferencián, közülük hárman – Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Kőnig Julianna – kutatócsoportunk tagjai.
A MedRen évről évre jól tükrözi a középkori és reneszánsz zenével foglalkozó kutatás aktuális irányait. Az idei konferencia közel kilencven szekciója, workshopja és kerekasztal-beszélgetése a kutatási területek széles spektrumát ölelte fel: a gregorián énektől és a liturgikus egyszólamúság forrásaitól kezdve a középkori és reneszánsz polifónián, a notációtörténeten és a hangszertörténeten át egészen a digitális bölcsészet legújabb eredményeiig. A szervezők a konferencia felhívásában két jubileumhoz kapcsolódó témát emeltek ki: Thomas Stoltzer halálának ötszázadik, valamint Bakfark Bálint halálának négyszázötvenedik évfordulóját. Emellett természetesen a középkori és reneszánsz zene kutatásának valamennyi területéről vártak előadásokat.
A konferencia programjából jól kirajzolódtak azok a kutatási irányok, amelyek jelenleg meghatározzák a zenei medievisztikát. Bár a késő középkor és a reneszánsz zenei kultúrájához kapcsolódó témák továbbra is hangsúlyosan voltak jelen, a gregorián repertoárral, a liturgikus hagyományokkal és a középkori kéziratokkal foglalkozó szekciók is fontos helyet kaptak a programban. Különösen szembetűnő volt a zenei töredékkutatás erősödő szerepe, több előadás is bizonyította, hogy a fragmentumok vizsgálata a középkori zenei kultúra rekonstrukciójának egyik meghatározó módszere. Külön öröm, hogy a közép-európai kéziratos hagyományok vizsgálata egyre hangsúlyosabb szerepet kap a nemzetközi kutatásban. A régió forrásanyagának összehasonlító vizsgálata a magyar középkori liturgikus hagyomány kutatásában is nélkülözhetetlen, hiszen számos hazai emlék csak a környező területek forrásaival együtt értelmezhető. Az előadásokat élénk szakmai diskurzus követte, amely lehetőséget teremtett az eredmények közös megvitatására, módszertani kérdések tisztázására és új kutatási szempontok megfogalmazására.
A Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának kutatói a Gregorian Chant in Central Europe című, Jennifer Bain (Dalhousie Univesity, Canada) által elnökölt szekcióban mutatták be kutatásaikat. Gilányi Gabriella Musical Marginalia in the Admont Bible: New Palaeographical Insights című előadásában az Österreichische Nationalbibliothek egyik kiemelkedő jelentőségű, 12. századi bibliakódexének, az úgynevezett Admonti bibliának magyarországi használatához kapcsolódó zenei bejegyzéseit vizsgálta. Czagány Zsuzsa és Kőnig Julianna Liturgical Chant Manuscript Fragments in the Franciscan Library of Gyöngyös előadásukban a Gyöngyösi Ferences Könyvtár egykori, a 18. században földarabolt és borítóként használt graduáléjának rekonstrukciójába és a kutatás eddigi eredményeibe adtak betekintést.
A tudományos programot gazdag kulturális kínálat egészítette ki. A nyitónapot Corina Marti koncertje zárta, amely Lublini János (Johannes de Lublin) 16. századi Orgonatabulatúrás könyvének darabjaiból adott válogatást. A következő este a Corina Marti által vezetett La Morra együttes „Krasne barszo” Music from Late Medieval Kraków című műsora idézte meg a késő középkori Krakkó zenei világát, míg a konferencia zárókoncertjén a hazai Gregorianum énekegyüttes 16. századi lengyel liturgikus forrásokból összeállított műsorát hallhatták a résztvevők. A konferenciához kapcsolódóan a Varsói Egyetemi Könyvtár és a Lengyel Nemzeti Könyvtár középkori zenei kézirataiból és korai nyomtatványaiból rendezett kiállítások is látogathatók voltak.
A konferencia mind a pályakezdő kutatóknak, mind a szakterület meghatározó képviselőinek alkalmat adott a szereplésre, legfrissebb eredményeik prezentálására. Az előadásokat követő szakmai beszélgetések pedig rámutattak arra, mennyire fontos a különböző kutatói nézőpontok és módszertani megközelítések megismerése, ütköztetése a tudományos eszmecserében.
Kőnig Julianna
