A középkori Magyarország liturgikus-zenei kódexei közül alig találunk olyat, amelyik hiánytalanul maradt volna fönn. A mintegy 150 kottás, vagy kottát is tartalmazó, többé-kevésbé teljesként kezelt 11-16. századi szertartáskönyv valójában a töredékesség különböző fokán álló forrás, mely kisebb vagy nagyobb mértékben rekonstrukcióra szorul. Napjaink fragmentológiai és zenei-fragmentológiai kutatásának épp ez a célja: virtuálisan helyreállítani a régmúlt kottás kódexeit, minél nagyobb számú töredékük azonosításával, eredeti kontextusba helyezésével.

Kutatócsoportunk a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019 óta foglalkozik a történeti Magyarország könyvtáraiban, levéltáraiban, muzeális gyűjteményeiben őrzött kottás kódextöredékek feltárásával, rendszerbe foglalásával és közreadásával. A kutatás során persze a legnagyobb számban egyedülálló töredékek kerülnek elő, azaz olyan kódexlevelek, levélrészek, amelyek nem kapcsolódnak össze testvértöredékeikkel, s a mögöttük álló anyakódexek is ismeretlenek. A ritka kivételek közé tartoznak az eredetileg ugyanabból az anyaforrásból származó, az idők során azonban különböző intézmények, városok, sőt akár országok gyűjteményei közt szétszóródott fragmentumok. Ilyen ritka és becses kivétel az a nyolc töredék, amelyet  Gilányi Gabriella adott közre legújabb monográfiájában, az általunk alapított Resonemus pariter műhelytanulmány-sorozat immár negyedik köteteként.

A fragmentumok egy 15. századi, reprezentatív kiállítású magyarországi kottás misekódex – graduále maradványai, amelyeket könyvkötészeti alapanyagként hasznosítottak újra az anyakódex tartalmának elavulása után. A kutatás és az azonosítás aprólékos folyamata – az őrzőkötetek és a  pergamen levelek kodikológiai, liturgikus-tartalmi, dallami, zenei paleográfiai és intézménytörténeti vizsgálata – nem várt eredménnyel zárult: nemcsak az anyakódex részleges rekonstrukciója valósulhatott meg, de annak regionális-intézményi háttere, szélesebb – kódexekből és töredékekből kirajzolódó – forrásrokonsága, kapcsolati hálója is feltárult. A töredékcsalád utáni nyomozás így az eredeti célt messze túlszárnyalva végső soron Magyarország késő középkori zenei kódexművészetét állítja új megvilágításba.

A gazdagon illusztrált, a fragmentumok hasonmás közreadását, valamint kétnyelvű tanulmányt magába foglaló könyvből (szerkesztői Czagány Zsuzsa és Szoliva Gábriel) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Mecenatúra” alprogramja támogatásával, Gilányi Gabriella, Ádám Adrienn és Kemecsei Zsolt közreműködésével magyar és angol internetes kiadvány is készült, amely szabadon elérhető itt: https://resonemus.zti.hu

Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella