Visegrádi műhelykonferencia a Zenetudományi Intézetben

2024. november 26-án és 27-én Budapesten, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók-termében gyűltek össze a 2023-ban alakult, a Visegrádi Alap által támogatott Early Music in Central Europe – Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections nevet viselő kutatócsoport szlovák, cseh, lengyel és magyar résztvevői. Az éppen egy évvel ezelőtt Pozsonyban lezajlott első tanácskozás után és azzal szemben e második kifejezetten kerekasztal-jellegű volt: néhány előadásszámba menő megjelenés mellett a hangsúly a diskurzusokra tevődött át. A résztvevők beszélgettek a prezentációkat követően és azokból kiindulva, kávézás közben, az előadóteremben és azon kívül, kisebb és nagyobb csoportokban, szűkebb és tágabb témákat feszegetve. A műhelykonferencia valóban a közép-európai liturgia- és gregoriánkutató műhelyekre és az általuk aktuálisan művelt kutatási területekre épült, s dramaturgiájából jól kirajzolódott a térség „tudományműveleti” térképe a maga országhatárokon átnyúló útvonalaival, koncentrikus köreivel, súlypontjaival és azok holdudvaraival.

Külön kerekasztal foglalkozott a zenei paleográfiával (Roundtable IV. Focusing on chant paleography), amelynek magyar, lengyel és szlovák szakértői (Gilányi Gabriella, Irina Chachulska, Eva Veselovská) arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet a középkori gregorián hangjegyírások hagyományos „nemzeti” nómenklatúráit összehangolni, jelentésüket egyértelművé tenni a Közép-Európán kívüli szakma képviselői számára is. Hasonló nehézséggel küzdenek a kutatók akkor is, amikor a kutatás mindennapjaiban használt források – a liturgikus kottás kódexek – egységes jelölésrendszerét próbálják kialakítani úgy, hogy az ne csak a források mai lelőhelyére, de történelmi hovatartozására is utaljon. A paleográfiai kerekasztalon belül mutatta be Gilányi Gabriella és Tóka Borbála a Magyar Neumakatalógus – Zenei írásjelek a középkori Magyarországon online felület legújabb fejlesztéseit is.

A készülő publikációk két kerekasztalban kerültek terítékre: a cseh műhelyben egyszerre négy is készül (Roundtable III. Ongoing publications from the Prague workshop), köztük olyan átfogó munkák, mint a középkori Cseh Királyság gregoriántörténetét újragondoló, 2026-ra megjelenő Chant and its Transformation in Bohemia (Hana Vlhová-Wörner), vagy a 14. században bevezetett Visitatio Mariae (Mária látogatása) ünnep két rímes offíciumának közreadása (Rhianydd Hallas). A magyar kutatócsoport két, megjelenés előtt álló nagyszabású monográfiával lépett színre (Roundtable II. Reconstructing the Whole. Editions and monographs in progress): Szoliva Gábriel a 13. századi Esztergomi hangjelzett breviárium második kötetének 272 töredékből rekonstruált hasonmás kiadását prezentálta (Breviarium notatum Strigoniense II, pars de sanctis), kitérve néhány, a rekonstrukció során fölmerült nehézségre, Gilányi Gabriella pedig helyzetjelentést adott arról a kötetről, amelyben egy régen elveszett 15. századi esztergomi típusú graduále (Graduale Strigoniense) elevenedik meg nyolc, különböző magyarországi gyűjteményekben fölfedezett töredéke nyomán. E két bemutató akár a konferencia első, a közép-európai zenei töredékkutatással foglalkozó, szlovák (Hana Studeničová, Eduard Lazorík, Eva Veselovská), lengyel (Dominika Grabiec) és magyar (Czagány Zsuzsa) prezentációk köré szervezett kerekasztalában is helyet kaphatott volna (Roundtable I. Fragmentology in Central Europe: Approaches, methodologies, priorities, contexts), hiszen mindkettő a magyar műhelyben 2019-ben elindított gregorián fragmentológia reprezentatív terméke. Ugyancsak ide sorolható az a kezdeményezés, amelynek célja a Gyöngyösi Ferences Könyvtár középkori graduáléinak legalább részleges virtuális helyreállítása a könyvtárban őrzött száznál is több töredék segítségével. Ebben a munkában, Czagány Zsuzsa vezetésével a magyar kutatócsoport valamennyi fiatal tagja (Enyedi Mózes, Göbölösné Gaál Eszter, Kőnig Julianna, Tóka Borbála, Varga László Dávid) közreműködik; az első eredményeket is közösen mutatták be a konferencián (The Gyöngyös project).

Az utolsó kerekasztalban (Roundtable V. Databases and inventories) az adatbázisoké és inventáriumoké volt a főszerep: a magyar csapat által a „fragmentológiai ökoszisztéma” részeként létrehozott Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis és Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale összehangolt működésének bemutatója mellett Paweł Figurski  a Liturgica Poloniae+ digitális online platformjával nyűgözte le a hallgatóságot: az oldalon az 1300 előtt készült lengyel liturgikus kódexek teljes inventáriuma elérhető, mi több, a tervezett digitális és AI-elemek beépítésével a forrásfeldolgozás és -analízis egyes szakaszai a közeljövőben akár automatikussá is válhatnak.

Ha nem is minden fölmerült kérdésre született kimerítő válasz, a műhelykonferencia kiváló alkalmat nyújtott a régi és új sarkalatos pontok megvitatására a középkori liturgia és liturgikus egyszólamúság, a gregorián paleográfia, a források, dallamok, kottaírások, hagyományos és online közreadások, adatbázisok terén. Megerősítette a résztvevőket abban, hogy szükséges és érdemes együttgondolkodni, mérlegelni, kompromisszumokat kötni és közös terveket szőni.

A konferenciát Halász Péter, a Zenetudományi Intézet igazgatói ügyvivője nyitotta meg, az első nap végén pedig a Trio Passacaglia (Rajk Judit – alt, Kéringer László – tenor, Zétényi Tamás – cselló) adott koncertet középkori, reneszánsz, korabarokk és kortárs magyar művekből.

A konferencia teljes programja itt elérhető: https://www.zti.hu/files/esemenyek/2024/visegrad_workshop-budapest-program_final.pdf

Czagány Zsuzsa