2024. májusában kutatócsoportunk töredékfelfedező körúton járt Erdélyben. Az először Kolozsvárra, majd Gyergyószentmiklósra és Csíkszeredába, illetve Csíksomlyóra vezető út számos várt és váratlan eseményei közül (melyekről itt számoltunk be: https://ldzf.zti.hu/2024/05/18/vart-es-varatlan-felfedezesek-erdelyi-leveltarakban-kutatocsoportunk-kolozsvaron-gyergyoszentmikloson-csikszeredaban-es-csiksomlyon/) kiemelkedett találkozásunk egy régóta ismert, ám szemtől szembe még sosem látott középkori kottás kódextöredékkel. A középkori esztergomi notáció egy különleges erdélyi fajtáját megőrzött 15. századi antifonále-fragmentum a csíksomlyói ferences rendház könyvtárának egyik, Mikházáról származó 17. századi kötetét borította. Már a 2022-ben Bernád Rita-Magdolna, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár főlevéltárosa és Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum nyugalmazott muzeológusa engedélyével és csapattársunk, Szoliva Gábriel közvetítésével digitális úton megkapott felvétel alapján tudtuk, hogy egy nagyobb töredékcsaládhoz tartozik: testvértöredékeivel magyarországi és szlovákiai gyűjteményekben találkoztunk. A különösen becses fragmentumcsoporttal már eddig is foglalkoztunk (lásd többek között Gilányi Gabriella mikroelemzését itt: https://fragmenta.zti.hu/f143-antiphonale-s-15-1-csonka-folio-gyongyos-gyongyosi-ferences-konyvtar-ant-674-boritoja/?cantus=undefined), hiszen nemcsak kottaírása, de tartalma is egyedülálló. A kutatás most annál is inkább lehetséges lesz, mivel a csíksomlyói-mikházi töredéket kutatócsoportunk kérésére 2024 júniusa és szeptembere között lefejtették hordozókönyvéről és szakszerűen restaurálták, így mindkét oldala hozzáférhetővé vált. Pál Péter, a csíksomlyói levéltár restaurátora nagyszerű munkát végzett!

Czagány Zsuzsa