2024. március 22-én félnapos maratoni online tanácskozás zajlott a középkori kottaírások szakértőinek részvételével. A Latin Chant Notations Study Day című eseményt egyfelől a Jennifer Bain és Debra Lacoste által vezetett kanadai székhelyű (Dalhousie Egyetem, Halifax) Digital Analysis of Chant Transmission (https://dact-chant.ca/index.html) nemzetközi kutatási projekt és hálózat, másfelől a Giovanni Varelli irányításával a paviai egyetemen tavaly elindult Scribemus. Scribes of musical cultures. Decoding Early Technologies of Music Writing in Latin Europe (ca. 900–1100) ERC-pályázat (scribemus.unipv.it) kezdeményezésére és keretei közt került sor. A program rendkívül gazdag és sokszínű volt. Az előadók számos olyan kérdést érintettek, amelyet a zenei paleográfiai szakma évek óta tologat maga előtt, s amelyek tisztázására előbb-utóbb sort kell keríteni, ha a különböző országok és műhelyek kutatói szót akarnak érteni egymással. Szó esett az észak-itáliai notációkról, ezen belül a hagyományosan nonantolainak nevezett írásfajtáról, amelynek azonban távolabbi (veronai, ravennai) forrásai, illetve ennek megfelelően talán altípusai is vannak. Hasonlóan árnyaltabb megközelítés szükséges az anglo-normann és az óhispániai (Old-Hispanic) hangjelzéscsalád tekintetében, hiszen az utóbbinál a „vizigót”, a „silosi”, vagy éppen „vertikális notáció” megjelölések olykor keverednek egymással, terminológiai konfúziót okozva. Egyes írásmegnevezések először kerültek terítékre, így többek között a „katalán-narbonne-i keverékírás és annak akvitanizáló karaktere”, valamint azok az egyedi közép-itáliai notációk, melyek csak néhány forrásban követhetők nyomon, s így nem is biztos, hogy önálló írásfajtának tekinthetők.

A közép-európai térség notációs hagyományának képviseletét két előadó, a varsói Irina Chachulska, és kutatócsoportunk paleográfusa, Gilányi Gabriella látta el. Chachulska a forrásokkal igen gazdagon dokumentált középkori lengyel ciszterci zenei írásokat vette szemügyre, és javasolt velük kapcsolatban árnyaltabb terminológiai megközelítést. Gilányi Gabriella az esztergomi notáció korai (pre-esztergomi) korszakára összpontosított, bemutatva a 11. és 12. századi, kottát csak elszórtan tartalmazó magyarországi emlékeket (Chartvirgus pontifikále, Krakkói és Šibeniki töredékek, Admonti Biblia, Pray-kódex) és az azok hátterében kirajzolódó magyar-közép-francia művelődéstörténeti kapcsolatokat.

Czagány Zsuzsa

A szimpózium teljes programja itt elérhető:

https://dact-chant.ca/files/2024-03-22-Notation%20Study%20Day-Agenda-rev1.pdf