Kutatócsoportunk tagjai már évek óta rendszeres szereplői az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszika-filológia Tanszéke és 2021 óta a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézete által rendezett Scriptorium konferenciáknak. Az idei, 2023. május 10-én és 11-én a Veszprémi Érseki Főiskolán sorra kerülő, immár hatodik tudományos tanácskozáson Gilányi Gabriella és Göbölösné Gaál Eszter vett részt. Gilányi Gabriella Zenei írásbeliségünk a XII. században. Új vizsgálatok, új eredmények című előadásának fókuszpontjában az esztergomi notáció őstörténete állt. Áttekintve e kottaírás legkorábbi, 11–12. századi töredékes emlékeit arra a következtetésre jutott, hogy eredetének főszála a közép-francia notációtípusokig vezet vissza. E korai francia-magyar kapcsolat hatása a magyarországi zenei írásbeliség fejlődésére az egyik fő témája annak a monográfiának, amelyet Gabi készít az esztergomi kottaírás kialakulásának első, a korábbi véleményekkel szemben meglehetősen hosszú korszakáról.

Gaál Eszter ismét nagyfokú fragmentológiai virtuozitásról tett tanúbizonyságot, amikor Kottás kódextöredékek az Evangélikus Országos Gyűjtemény R 1. 642 jelzetű kötetében című előadásában három egészen apró fragmentulum azonosítására, tartalmának megfejtésére vállalkozott. A nevezett gyűjteményben őrzött, Luther Márton műveinek 1558-ban megjelent első kötete gerinctöredékeként fönnmaradt pergamencsíkok Eszter kutatása nyomán egy német területről származó 14. századi graduáléba illeszthetők be, s arra a fordulatos útra is fény derült, miként jutott a töredéket hordozó könyv sok közbülső állomás és tulajdonos után mai őrzőhelyére.